Üzleti titok tartalma

Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. üzleti titokra vonatkozó szabályai (Kbt. 44. §) között nem találunk olyan korlátozó rendelkezést, hogy kizárólag az ajánlati árral vagy költséggel összefüggő tartalmat lehet üzleti titokká nyilvánítani.Az üzleti titokká nyilvánítás akkor jogszerű, ha– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] Fedezethiány miatt az ajánlatkérő két jogalapot is alkalmazhat, a Kbt. 75. § (2) bekezdésének a), valamint b) pontjában nevesített jogalapot. A közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. szerint írásban történik a postai vagy közvetlen kézbesítés, a fax, vagy az elektronikus úton történő kapcsolattartás. A postai út igénybevételére azonban csak kivételesen és indokolt esetben van lehetőség.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […]  Az eljárástípusok közösségi eljárásrendben nem változtak.Egyszerű eljárásrendben ugyanakkor a továbbiakban nem lesz saját nemzetieljárástípus, hanem a közösségi eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Feloldódik ugyanakkor az a kötelezettség nemzeti rezsimben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […]  Egyszerű eljárásrendben valóban lesz lehetőség sajáteljárásrend kialakítására, de csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendeléseesetén. A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 404. § (1) bekezdésének e) pontja szerintfelhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza az elektronikusangyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történőbeszerzés részletes szabályait; e szabályokba ütköző magatartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] 2010. június 1-jén az alábbi változások léptek hatályba.A kizáró okok közül a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjaváltozott, míg az i) pontot hatályon kívül helyezte a jogalkotó. A g) pontmódosulása érinti a törvény 63. §-ának (6) bekezdését, a 135. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatánaknyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló,úgynevezett "üvegzseb"-törvény – 2003. évi XXIV. törvény – több korábbitörvényt módosított az átláthatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.