Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárás az, melynek megnevezése: keretmegállapodás egy ajánlattevővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 108. §-a rendelkezik arról, hogy a közbeszerzés keretmegállapodás útján is megvalósítható. A keretmegállapodásos eljárás a 82. § szerint a közbeszerzési eljárás egy fajtája, amelyet akkor köt (alkalmaz) az ajánlatkérő, ha hosszabb időszakra szólóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályai szerint a bírálati szempontoknakmeglehetősen szigorú szabályoknak kell megfelelniük. Ennek értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálatiszempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] A központosítottközbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- éshatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet lehetővé teszi mindkeretszerződés, mind keretmegállapodás kötését a Központi SzolgáltatásiFőigazgatóság számára az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] Különös csemege a kérdés, hiszen a keretmegállapodásoseljárás kevéssé alkalmazott eljárásnak minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében -, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.