Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] Az adózással kapcsolatos Kbt.-ben megjelenő szabályokat kétrészre érdemes osztanunk.Az első, a kötelező kizáró okok rendszerében vonatkozikazokra az ajánlattevőkre, alvállalkozókra, erőforrást nyújtó szervezetekre,melyek egy évnél régebben lejárt adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. építési beruházásra vonatkozó rendelkezéseinekváltozása – mely 2010. szeptember 15-én lépett hatályba – több, kifejezetten azépítési beruházással kapcsolatos kérdést érint.Az építési beruházások tekintetében – a Kbt. 2009. április1-jétől hatályos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] 2010. június 1-jén az alábbi változások léptek hatályba.A kizáró okok közül a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjaváltozott, míg az i) pontot hatályon kívül helyezte a jogalkotó. A g) pontmódosulása érinti a törvény 63. §-ának (6) bekezdését, a 135. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a 86. §-ban szabályozott kirívóan alacsonynakértékelt ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályokra hivatkozik, amelyrészletesen tartalmazza az ajánlatkérő feladatait, amennyiben az ajánlatokatösszehasonlítva – amely a Döntőbizottság szerint megalapozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Bankgarancia-meghatározások

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. §-ának (5) bekezdésében és 59. §-ában abankgaranciára vonatkozóan mindössze a következő rendelkezéseket tartalmazza:Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy anyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Nem megfelelően benyújtott ajánlati biztosíték meghatározása

Kérdés: Ajánlati biztosíték esetében az előírtaknak nem megfelelően benyújtott biztosíték pontosan mit jelent? Kizárhat-e az ajánlatkérő, ha a biztosíték dátumai, összege lehívhatósága megfelel, csupán a kiadott garanciaformától pár vesszővel, alaki dolgokkal tér el?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.59. §-a tartalmazza – amely szabályokat válaszunk végén összefoglaljuk. Ezzelösszefüggésben a Kbt. 88. §-a rendelkezik a biztosítékkal összefüggőérvénytelenségi okról. A törvény 59. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] A Mód Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni – mint arra korábban, egy másikkérdés megválaszolásakor már utaltunk –, az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.