Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi lehetővé általános értelemben – akár a pénzügyi alkalmasság vonatkozásában is – kapacitást biztosító szervezet bevonását:A 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

A felolvasólap tartalma

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha a felolvasólapon nem szerepel külön a konzorcium összes szereplője, csak a konzorcium vezetője?
Részlet a válaszából: […] A felolvasólap kötelező tartalma az értékelési szempontok vonatkozásában szükséges ajánlat, minden más egyéb információ az ajánlatkérő igényének megfelelően formai kérdésnek tekinthető. Amennyiben az ajánlatkérő az egyes konzorciumi tagok nevét, székhelyét stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] A külföldi kapacitást biztosító bevonása esetében először is regisztrálni kell a szervezetet az EKR-ben, másként nem tudja az ajánlattevő kapacitást biztosítóként bevonni, kiválasztani az eljárás során.Ehhez nem csupán olyan meghatalmazás kell, amely engedélyezi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az iratbetekintés biztosítása elsősorban elektronikusan kell, hogy történjen. Nincs azonban annak sem akadálya, hogy az iratbetekintés valódi céljának megvalósulása érdekében az ajánlatkérő kinyomtassa az ajánlatot, természetesen az üzleti titok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Tartalomjegyzék készítésének előírása az EKR-ben

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő az EKR-ben, hogy az ajánlatokat oldalszámozással ellátott tartalomjegyzékkel kell beadni? (Nem logikus, plusz sokszor nehézkes egy fájlként feltölteni.)
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon gyakori, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy az egyes feltöltött dokumentumok egyértelműen azonosítottak (típus, név), mégis külön tartalomjegyzéket kér. Kérdésként merül fel, hogy mennyiben tekinthető formai kérdésnek, illetve formai hibának, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kettős adatkérés lehetősége

Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatban is kéri azt, ami az űrlapon már szerepel. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében amennyiben létezik az EKR-ben elektronikus űrlap valamely nyilatkozat megtételére, annak kötelező a kitöltése. A 10. § (2) bekezdés nem formai kérdésnek, hanem tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Adatbázis vizsgálata vagy igazolás kérése közösségi rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként statisztikai állományi létszámot írtunk elő közösségi rezsimben. Mikor kell adatbázist vizsgálni és/vagy igazolást kérni, az EEKD-val együtt, vagy az értékelés végén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint egyértelművé teszi, hogy amennyiben elektronikus adatbázis létezik az érintett alkalmassági követelmény vonatkozásában, abban az esetben azt kell vizsgálni. A szabályozás tehát nem tesz különbséget a kizáró okok és az alkalmassági követelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelvben az elektronikus közbeszerzésre kötelezés az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációra vonatkozik az eljárás minden szakaszában az eljárást megindító hirdetménytől az eredményről szóló tájékoztató közzétételéig az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlattevő egyértelművé tette, hogy a felolvasólapon a bruttó érték szerepel, tehát nem lehet félreértés, hogy esetleg mégis az átalányáras szerződés nettó értékét tüntette fel. Feltételezzük továbbá, hogy az ajánlatkérő a bruttó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] A gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2