2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1-jén hatályba lépett új szabályozás folytánmódosult a korábbi vonatkozó rendelkezés, mely változtatás érinti a nemzetirezsimben alkalmazható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfeltételrendszerét. Az alábbiakban ismertetett új szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] A módosítást megelőzően egyszerű eljárás keretében a nemzetiértékhatár felét el nem érő értékű eljárások esetében lehetőség volt háromajánlattevő közvetlen megkeresésére, továbbá sikertelenség esetén ugyanazoneljárás keretében újabb potenciális ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1. napja előtt hatályban lévő törvényalapján kivételi körbe tartozott a kérdezett elem. Ezt helyettesíti az újszabályozás szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásaegyszerű eljárásban, melynek azonban szigorúbb követelményei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 16. §-a értelmében az ajánlatkérő az évesbeszerzéseiről külön jogszabályban (2/2006. IM rendelet) meghatározott mintaszerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb atárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.