Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással, annak tartalmával, megadásával, a határidőkkel kapcsolatos közbeszerzési rendelkezéseket alapvetően az ajánlatkérőnek kell betartania. Abban az esetben, ha az ajánlattevő észleli, hogy a kiegészítő tájékoztatás feltételezhetően nem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] Az eltérés kezelésének két útja van. Vagy a felhívás módosítása, vagy a dokumentáció módosítása. A felhívás módosítása csak újabb, az eredeti felhívást módosító felhívás közzétételével történhet a Kbt. 42-43. §-ai szerint.A 42. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő ismerte az ajánlatkérő munkaidejét, ez gyakorlatilag azzal jár, hogy eleve többnapos hátrányt szenvedne el az ajánlatkérő, ha például péntek este érkezett kiegészítő tájékoztatáskérésről hétfőn reggel szerez tudomást. Ennek azonban ellentmond...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre az ajánlatkérőnek nincs lehetősége, mivel a vitarendezés iránti kérelemre adott válasz időpontjához eljárásjogi cselekmény kapcsolódik, hiszen akkor indul újra a jogorvoslati határidő, melyet az elő­zetes vitarendezés időszaka tör meg.A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében csak kivételes esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni (Kbt. 122. §), azaz az alacsony értékű és speciális körülmények megléte esetében. Tehát áru és szolgáltatás esetében 25 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Nagy értékű beszerzések előzetes kontrollja

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A kormányhatározat, mely az 50 millió forintnál nagyobbértékű beszerzések előzetes kontrollját teszi kötelezővé – hatályát tekintveigen széles ajánlatkérői kör számára –, több gyengeséggel bír. Mivel céljáttekintve a közbeszerzési eljárások időszerűségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2