12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Védett műhely minőség-ellenőrzése
Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
2. cikk / 12 Vállalkozások minősítése
Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
3. cikk / 12 Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor
Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
4. cikk / 12 Nyilatkozat kizáró okokról
Kérdés: A Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése szerint az általános egyszerű közbeszerzési eljárásban a kizáró okokról az ajánlattevőnek, a 10 százalék feletti alvállalkozónak és az erőforrást nyújtónak nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot milyen formában kell megtenni? Cégszerűen aláírt vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozat kell-e? A nyilatkozaton túlmenően kell-e igazolni a kizáró okokat a Kbt. 63. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az eljárás nyertesének?
5. cikk / 12 Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató
Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
6. cikk / 12 Magyarországon letelepedett ajánlattevők igazolásai
Kérdés: A Magyarországon letelepedett ajánlattevők, illetve az általuk igénybe vett alvállalkozók mely igazolásokat nyújthatnak be egy magyarországi közbeszerzési eljárásban?
7. cikk / 12 Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége
Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
8. cikk / 12 Hiánypótlás biztosítása ajánlatkérő előírása esetén
Kérdés: Hiánypótlás esetében – amennyiben az ajánlatkérő előírta – kötelező-e a hiánypótlás biztosítása? (Véleményem szerint a Kbt. ebben a tekintetben nem egyértelmű.)
9. cikk / 12 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
10. cikk / 12 Önkéntes hiánypótlás figyelembevétele
Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?
