Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzésieljárás alapján megkötött szerződést, ha rendelkezik honlappal, sajáthonlapján, ha honlappal nem rendelkezik, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján amegkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. E közzétételt követően aszerződésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...esetében, ha a gépjárműveket az ajánlatkérő kívánja megszerezni,vajon a szolgáltatás fentiek alapján leválasztandó-e."A Közbeszerzések Tanácsa hangsúlyozni kívánja, hogy azajánlatkérő az egymástól eltérő beszerzési tárgyakat – a Kbt. 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: – a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; – az Állami Számvevőszék; – a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárások eredményeként megkötöttszerződések módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket aKözbeszerzések Tanácsa Titkársága megvizsgálja abból a szempontból, hogy amódosítás indoka a Kbt. szerződésmódosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.