Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésérvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinekalkalmazását kéri. A perindításról egyúttal a Közbeszerzések Tanácsa honlapjántesz közzé tájékoztatást.Az érvénytelenségi perben eljáró bíróság azt vizsgálja, hogya 306/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelenajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsánkeresztül – az Európai Bizottságot.A fenti, második bekezdés szerinti általában szokásosbérekről, eszköz-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, ésminderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – aKözbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni;– a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező),az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a Közbeszerzések Tanácsánaktagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet aközbeszerzési eljárás, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokkal kapcsolatban közzétetthirdetmények figyelemmel kísérésére, a TED-adatbázis, a Közbeszerzési Értesítőés a Közbeszerzések Tanácsa honlapjának kezelésére;– az ajánlattevő tevékenységi körében kiírt eljárásokbanvaló részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.