Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...honlapján közzéteszi. A névjegyzéket egyebekben a Hivatal adatszolgáltatása alapján évente egy alkalommal a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítő első számában közzéteszi. A védett műhely adatainak változását, új védett műhely nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...valamint aszerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerinttájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőbenközzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg aszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Közbeszerzési törvény végrehajtására kiadott rendeletek hatályos jegyzéke

Kérdés: Melyek a közbeszerzési törvény jelenleg hatályos végrehajtási utasításai? Hol találhatjuk meg a rendeleteket elektronikus formában?
Részlet a válaszából: […] ...megküldésének és közzétételének részletesszabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint aKözbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjairól,– 1564/2005. (IX. 7.) EK rendelet a 2004/17/EK és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

A Kbt. hatályos végrehajtási rendeletei

Kérdés: Megjelent-e vagy mikorra várható a környezetvédelmi miniszter rendelete a Kbt. 55. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályozására? Ugyanez az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter részéről hol tart?
Részlet a válaszából: […] ...megküldésének és közzétételének részletesszabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint aKözbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjairól;– 1564/2005. (IX. 7.) EK rendelet a 2004/17/EK és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Részlet a válaszából: […] ...jelentett azOPOCE számára, tekintve hogy azok igen hosszúak voltak és kizárólag faxonérkeztek. Hiába adta tehát fel elektronikus úton a Közbeszerzési Értesítőbenvaló megjelentetés céljából a hazai ajánlatkérő, a hirdetményt mégis faxonadták fel az EU hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.