Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;– a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsán indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1)bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, aközbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése értelmében a 147. § (2)bekezdés szerinti eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani aKözbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton, vagyközvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...esemény megtörténtének és a kérelmező arrólvaló tudomásszerzésének időpontját;– a megsértett jogszabályi rendelkezést;– a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére [Kbt. 340. §-ának(2)-(6) bekezdése] irányuló indítványt, ennek indokait;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.