Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...kellett kiszabnia a kérelmezettel szemben, azaz nem is volt más lehetősége, mivel a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja szerint "A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljesítésébe, e kötelező bevonás módjáról, intenzitásáról azonban a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést. Ebből pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság azt vezette le, hogy a Kbt. 138. § (4) bekezdése szerinti szakember közreműködése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...ezekben az esetekben lehet tehát elfogadható a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés utólagos módosítása.A Közbeszerzési Döntőbizottság egy konkrét ügyben hozott határozatában visszautalt a Kúria Kft.VI.37.948/2019/5. számú ítéletére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...szerint tehát az érvénytelenségi okot nem az ajánlat áttekinthetetlensége eredményezi, de ahhoz hozzájárulhat.Ezt erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 494/2021. számú ügye, melyben "érvénytelenségi okként az ajánlatkérő rögzítette, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...a felvázolt kérdésből vélhetően nem alkalmazhatók, de ettől még például határidő-módosítás esetében volt alkalom, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság elfogadta azt jogalapnak.Fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy minden egyes körülményt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...Utal az ajánlatkérő szerződésképtelenségére, a fedezethiányra, valamely ajánlattevő eljárás tisztaságát sértő cselekményére, a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére, legalább két ajánlat hiányára, a támogatást nyújtó vagy ellenőrző szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...tennie, ennek hiányában az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, melynek teljesítése az érvényes ajánlattétel feltétele.A Közbeszerzési Döntőbizottság 98/2019. számú kapcsolódó döntésében kifejezetten utal arra, hogy az ajánlatkérő hibázott, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...megkérdőjeleződik az eljárás jogszerű lebonyolítása is.Ugyan kifejezetten ilyen témában még nem nyilvánult meg a jogorvoslati fórum, a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 399/2016. számú döntésében hasonló okfejtést fogalmazott meg. Az ajánlatkérő uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság D.94/2019. számú ügyét elemezzük, és vonjuk le az esetből következtetéseinket. Előrebocsátjuk, hogy ebben az esetben a jogkérdés valójában nem csak a megfelelő fájlformátum volt, azaz nem lehet az esetet minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára a kormányrendelet nem írja elő.A D. 581/12/2017 számú határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság egyértelművé tette, hogy a kormányrendelet 6. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevő csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
1
2