Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...elvárásai alapján. Nem keverendő ugyanakkor az abszolút pontozás más értékelési módszerrel, ami egyben azt is jelenti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság útmutatójának olyan szerepet tulajdonít, mely le is határolja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékot mindenképpen az ajánlattételiszakaszban kell befizetni, ugyanis a Kbt. 59. §-a az ajánlat benyújtásához kötiaz ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását. A részvételi felhívástájékoztató jelleggel tartalmazza az ajánlati biztosítékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...választása is lehetjogszabálysértő, ha azokat az ajánlatkérő a beszerzés konkrét körülményeitfigyelmen kívül hagyva alkalmazza.A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság eddigigyakorlata szerint a ponthatárok közötti pontszámok kiosztása akkor felel meg aKbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenítéséről dönt;– a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárásérvénytelenítéséről dönt;– a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérővalamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Pályázati kiírás visszavonása

Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
Részlet a válaszából: […] ...A visszavonásról e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben a Közbeszerzési Döntőbizottságot.A fenti rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy az ajánlattételi felhívást az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.