Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség

Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az indokolásban szereplő adatok elfogadhatósága kétséges, amit jellemzően a hazai gyakorlatban meg is tesznek az ajánlatkérők. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint pedig az ajánlattevőnek is törekednie kell, sőt kötelessége, érdeke is a részletes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Kbt. nem írja elő a rendkívüli felmondás alkalmazását még a 143. § (2) bekezdésében sem.Hasonló következtetésre jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 199/2020. számú ügyben. Véleménye szerint a jogutódlás, szerződésben lévő esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] ...került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] ...75%-át elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A válaszadáshoz segítségünkre van a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 313/2019. számú határozata, melyben ugyanerre a következtetésre jutott a jogorvoslati fórum.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...adott építési beruházást, illetve árubeszerzést milyen teljesítési idővel kell teljesíteni.Az eset további körülményeit mérlegelve a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a jogorvoslattal érintett árubeszerzés tárgyában az ajánlatkérő ugyan helyesen hivatkozott arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...során már nem pótolható – Kbt. 71. §-ának (3-(4) és (6) bekezdései.A fenti, 71. § (6) bekezdése szerepel elsősorban a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában is, mely kifejezetten hiánypótlás keretében történő kapacitást biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...eredményezheti – Kbt. 25. § (3) bekezdésének a) és b) pontjai.A közelmúlt egyik jogesete is foglalkozik ezzel a kérdéssel, ahol a Közbeszerzési Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a tervező tevékenységét az előkészítés során, és a bevonás tartalmát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...az esetben az ajánlatkérőnek arról kellett meggyőződnie, hogy az adott ajánlati áron megvalósítható-e a szolgáltatás nyújtása, a Közbeszerzési Döntőbizottság úgy vélte, megengedhető, hogy az ajánlattevő módosítson érvein annak érdekében, hogy minél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...– az ügy érdemében hozott, vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében csak kivételes esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni (Kbt. 122. §), azaz az alacsony értékű és speciális körülmények megléte esetében. Tehát áru és szolgáltatás esetében 25 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
1
2