Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...támadott és különböző jogkérdések számától. A főszabály az alábbi.A kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért – ideértve a minősített beszerzéssel, a minősített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban, és honnan lehet tudni azt, hogy az ajánlat már tovább nem változtatható? Ebben az eljárásban mikor kezdődik és meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 127. §-ának (2) és (4) bekezdéséből következőentárgyalásos eljárásban, az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevőnek nem állfenn ajánlati kötöttsége. A tárgyalások befejezésével azonban beáll az ajánlatikötöttség, azaz ezt követően az ajánlattevő már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Kötbérmérték megtámadása

Kérdés: A bírósági gyakorlat általában 10 százalékos mértékű kötbért fogad el. Ajánlatkérők minimum 25 százalékos kötbért kötnek ki a szerződéstervezetekben, melyet kötelező elfogadni. Megtámadható ez a szerződés bíróság előtt?
Részlet a válaszából: […] ...van. Amennyiben ez nemvezet eredményre, a szerződéstervezetnek a kötbérre vonatkozó rendelkezése, aKbt. 316. §-ára tekintettel, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál – mint aközbeszerzésekkel kapcsolatos jogvitákra hatáskörrel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...akár a fenti rendelkezéseket, akár a Kbt. adott eljárásra vonatkozó egyéb előírásait megsérti, a sérelmet szenvedett fél a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat jogorvoslatért az alábbiak szerint.A Kbt. 318. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.