Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet határozza meg, hogy az előkészítés körében keletkezett iratokat vagy azok másolatát az EKR-be az ajánlatkérőnek fel kell töltenie.A rendelet 9. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] A módosítások nagy része – e tárgykörben – pontosítja akizáró okok egyes szabályait, és új kizáró okot is bevezetett.A módosítás eredményeként került új kizáró ok a Kbt.-be,annak 60. § i) pontjába. E szerint kizáró ok, ha az ajánlattevő a korábbiközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. építési beruházásra vonatkozó rendelkezéseinekváltozása – mely 2010. szeptember 15-én lépett hatályba – több, kifejezetten azépítési beruházással kapcsolatos kérdést érint.Az építési beruházások tekintetében – a Kbt. 2009. április1-jétől hatályos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Közbeszerzési eljárás gyorsítása

Kérdés: Az Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, amelyben a pályázatok beérkezési határidejét 2007. április 27. napjában jelölte meg. Az elbírálás határideje 2007. május 18. A támogatás jellege: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amelyet a pályázatban vállalt kötelezettségek 2007. október 31-ei végső határidőre történő teljesítésének elmulasztása, vagy csak részleges teljesítése esetén 2007. december 31-éig teljes összegében visszavonnak. A pályázható összeg intézetünk esetében 43,4 millió forint. Milyen lehetőség lenne a pályázati összeg elnyerése esetén a közbeszerzési eljárás gyorsítására, hogy a néhány hónapos határidőből ne csússzunk ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki pontosan, mi lenne a beszerzéstárgya, ezért a legtipikusabb, gyakran félreértett, vagy gyakran alkalmazottmegoldásokról kívánunk szólni. A gyorsított meghívásos vagy tárgyalásos eljárás – mintopcionális lehetőség – valóban gyorsítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra gondol, hogy az egyszerű eljáráshivatkozásai között egyértelműen nem lelhető fel az erre vonatkozó utalás,hiszen a közbeszerzési törvény 300. §-ának (6) bekezdése az alábbiakban nemtartalmazza az 50. § (2) bekezdésére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.