80 cikk rendezése:
71. cikk / 80 Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor
Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
72. cikk / 80 Az ajánlat fogalmának értelmezése
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
73. cikk / 80 Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett
Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
74. cikk / 80 Díjmentes betekintés a tenderfüzetbe
Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás alapján nem mindig lehet eldönteni, hogy tud-e a cég ajánlatot tenni vagy sem, mert a tenderfüzetben van a termék részletesen leírva. Kérhetem-e díjmentesen a tenderfüzetbe történő betekintést, vagy meg kell vennem a füzetet?
75. cikk / 80 Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
76. cikk / 80 Közbeszerzés értékének feltüntetése
Kérdés: Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?
77. cikk / 80 Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
78. cikk / 80 Konzultáció vagy kiegészítő tájékoztatás?
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást helyettesíti-e az, ha konzultációt tart az ajánlatkérő, azaz választhat a kiegészítő tájékoztatás megadása és a konzultáció tartása között?
79. cikk / 80 Ajánlati felhívás, dokumentáció tartalma
Kérdés: A Kbt. szerint mit kell tartalmaznia az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak? Az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban milyen módon lehetséges a kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatás meghatározása? Esetleg számszerűsítéssel?
80. cikk / 80 Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás
Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
