Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet a gazdasági szereplő cseréjének korlátaira. Esetünkben ez nem releváns, hiszen nyílt eljárásban vagyunk, de az alábbiakban ismertetjük a Hatóság álláspontját annak érdekében, hogy a gazdasági szereplő cseréjével kapcsolatos félreértéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...számú határozatban a Döntőbizottság többek között azt vizsgálta, hogy egy építőipari korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: Kft.) által benyújtott ajánlatban megjelölt szakember mely jogi személy alkalmazásában áll. Ez alapján minden olyan nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...induljunk ki a Kbt. szóhasználatából, mely jogszabály a 71. §-ának (3) bekezdésében leszögezi, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló – adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is – gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja (a továbbiakban: értékelési szempontok) – Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése.A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi határidőt – mind egy szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban – az ajánlati vagy ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt – helyesen;– a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét írja elő, amelyeket eddig az ajánlatkérők honlapján kellett közzétenni. A Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból ésmódon jogerősen korlátozta;– közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerőseneltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;– egy évnél régebben lejárt adó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.