Alvállalkozói kifizetések a Kbt. szabályainak tükrében

Kérdés: Kérdésem az új Kbt. alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szabályozására vonatkozik. Az ajánlatkérő az általa indított eljárásban egy hosszabb időtartamú építési beruházásra kért ajánlatot úgy, hogy a dokumentációban – és később a vállalkozási szerződésben is – 50 százalékos teljesítésnél biztosított egy részszámla benyújtására lehetőséget. A teljesítési határidő kb. 10 hónap. A nyertes ajánlattevő számos alvállalkozót jelentett be és vett igénybe a teljesítés időtartama alatt. Az egyik ilyen alvállalkozó felelt a munkaterület "előkészítéséért", azaz a bontásokért és a földmunkákért. Feladatát maximum 1 hónap alatt elvégezte. A nyertes ajánlattevő 10 százalékot biztosított korábban a részére. Ha a Kbt. 135. §-át veszik figyelembe a felek, akkor az alvállalkozó csak a teljesítés után 3 hónappal tud számlát benyújtani, amely egyrészt aggályos a vonatkozó jogszabályokat tekintve (15 napon belül számlát kellene, hogy kiállítson a teljesítés után), másrészt pedig az alvállalkozó likviditási helyzete is veszélybe kerülhet. A nyertes ajánlattevőnek szándékában áll az alvállalkozó minél korábbi kifizetése (még a részszámlázása előtt), de úgy szeretne eljárni, hogy a Kbt. előírásai is érvényesüljenek. Milyen lehetősége van ebben az esetben a nyertes ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...minden részletre alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésre előírt szabályokat.Az ajánlatkérő előtt a továbbiakban két lehetőség áll, melyek közül egyik sem felel meg teljes mértékben a Kbt. szabályainak, de az Áfa-törvény szabályainak igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egy­idejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] ...valójában nem végleges ajánlatról beszélünk a bontás során, azaz a fedezet ismertetésére nem akkor kerül sor.A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...azért történhet, mert a leggyakoribb indokra, a fedezet rendelkezésre állásának hiányára nem hivatkozhat az ajánlatkérő, ha a korábbiakban az ajánlott ellenszolgáltatás felett fedezetet jelzett ajánlatában. A gyakorlatban azonban a bontást követően is van lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás dokumentációja tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendeletben (a továbbiakban: Épkiv.) meghatározott – egyúttal a 306/2011. kormányrendelet és mellékletei előírásainak is megfelelő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyra. Mindez jelentheti fedezet lekötését, vagy azüzleti tervben jelzett érték megjelenítését. Mértékében vélhetően akorábbiakban becsült értéknek használt mértékhez fog közelíteni. Erre azonbanbizonyára hatással lesz az a szabály, mely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a bontást követően látható az irreális kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó – alábbiakbanrészletezett – szabályok általánosan az értékelésre valamintellenszolgáltatásra utalnak.A Kbt. 86. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési programok esetén akötelezettségvállalás a kormány által meghatározott feltételek szerint -figyelemmel a 22-23/A. §-okban foglaltakra is – történhet. A költségvetésifedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani.Fentiek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Irreálisan alacsony ár megállapítása nem kötelező érvényű határozat ajánlása alapján

Kérdés: Tudomásunk szerint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított irányadó rezsióradíj (jelenleg 1930 Ft/óra) alkalmazása nem kötelező érvényű. Amennyiben cégünknél a Bizottság által kiadott határozat (http://www.epitok.org.hu/files/1/2010-13hatarozatrezsioradijrol.pdf) szerinti bontás összesítő fősora alacsonyabbra jön ki, és esetlegesen azt ajánlatunk mellett részletesen be tudjuk mutatni, alá tudjuk támasztani, irreálisan alacsonynak ítélhető-e az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...során kitérhet a gyártási folyamatra, gazdaságosműszaki megoldásra vagy valamilyen különösen előnyös körülményre az alábbiakbanfelsoroltak szerint.Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen– a gyártási folyamat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Ismertetendő adatkör ajánlatok bontásakor

Kérdés: Mit kell ismertetni az ajánlatok bontásakor?
Részlet a válaszából: […] ...számszerűsíthető adatokat, ajánlati elemeket kell ismertetni.Ilyen lehet például a vállalt jótállási idő hosszahónapokban vagy években, a vállalt kötbér összege, mértéke, de lehet például aszakértői napok száma.Az ajánlati elemek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
2
3