Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló példát nem ismerünk Európában.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...parametrizálható szolgáltatások, gyakran igényelt árul beszerzésére alkalmazzák.Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...fel nem sorolt rendelkezései ismegfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelőenkell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének),valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakbanegyütt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapjánértékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg.Elektronikus árlejtés tehát a fentiek szerint nyílteljárásban is alkalmazható, a vonatkozó, a közbeszerzési eljárásokbanelektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint azelektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé.Ezt a beszerzési technikát a közbeszerzési törvény az alábbieljárásokban teszi lehetővé:– nyílt eljárás: a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő az ajánlatok 81. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.