28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén
Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
2. cikk / 28 Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben
Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
3. cikk / 28 Ajánlatkérő mozgástere előzetes piaci konzultáció keretében
Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében megmutathatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat az ajánlattevőknek, vagy csak arra használhatja a konzultációt, hogy ő maga információt szerezzen?
4. cikk / 28 Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére
Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
5. cikk / 28 Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás
Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
6. cikk / 28 Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya
Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
7. cikk / 28 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
8. cikk / 28 Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
9. cikk / 28 Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
10. cikk / 28 Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása
Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?