Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint fennállhat.A kérdésben jelzett fővárosi bírósági döntés időpontjában még nem volt hatályban az az alábbiakban ismertetett összeférhetetlenségi szabály, mely jelenlegi összeférhetetlenség-értelmezésünket megalapozza.A Kbt. 25. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...fel fentiek ellenére az alvállalkozói szerződések bekérése iránti igény. Egyrészt a kapacitást biztosító szervezet esetében a korábbiakban előszerződést kért az ajánlatkérő, amennyiben a kapacitást biztosító szervezet referenciával segítette az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz (72. §).Válaszunkban érdemes kitérni arra, hogy ilyen egyértelmű esetben, amennyiben nincs beárazva egy-egy sor, szükséges-e az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a tervező tevékenységét az előkészítés során, és a bevonás tartalmát. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket:A D.173/2018. számú döntésben felmerült, hogy a nyertes ajánlat és a tervezői költségvetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Jóváhagyási terv szerepe a közbeszerzésben

Kérdés: A jóváhagyási tervet nem szabályozza a 191/2009. kormányrendelet. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet – továbbiakban: kormányrendelet – vezette be eredetileg a jóváhagyási terv fogalmát, mely az alábbiak szerint változott.Ha az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál

Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
Részlet a válaszából: […] ...Megállapodásban szereplő minimális szakmunkásalapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).A (2) bekezdés értelmében a dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Dokumentációban közölttől eltérő feltételek a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést biztosító mellék­kötelezettségek tekintetében súlyosabb feltételeket emelt be a végleges szerződésbe (a feltételeket egy melléklet tartalmazza), mint amelyek a dokumentációban lévő szerződésben szerepeltek, és amelyeket mi a nyilatkozatunkkal elfogadtunk. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni, (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Végleges ajánlatok benyújtása tárgyaláson

Kérdés: A továbbiakban – 2014. március 15-ét követően – nem kérhetünk a tárgyalás során végső ajánlatot? Ha nem, akkor ez miből következik, és miért nem lehet mindezt megtenni? Ez idáig nagyon gyakran terveztük eleve úgy a tárgyalásokat, hogy ott helyben adták át ajánlataikat az ajánlattevők, és a tárgyalást követően bontottuk fel az ajánlatokat. Erre lesz a továbbiakban lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...2014. március 15-én hatályba lépett törvénymódosítás a továbbiakban csak akkor teszi lehetővé a végleges ajánlatok tárgyaláson történő benyújtását, ha csak egy ajánlattevő van az eljárásban. A vonatkozó rendelkezés a következők szerint szól.Az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
1
2
3
5