Alvállalkozás, erőforrás árajánlat "beajánlása" esetén

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban valamely ajánlattevő, nagykereskedő beajánlja cégünk termékeit a tőlünk kapott árajánlat alapján, akkor mi ebben az esetben alvállalkozónak vagy erőforrásnak minősülünk?
Részlet a válaszából: […] ...letelepedése szerinti ország joga előírjaközzétételét);– az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról, ésugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szólónyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása műszaki feltételeknek meg nem felelésre hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, árubeszerzés tárgyában egyszerű közbeszerzési eljárást indított, illetve részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy a beszerzési tárgyak egyértelmű ajánlattevői beazonosítása végett a dokumentációban minimális műszaki paramétereket határoz meg. A felhívásra beérkezett ajánlatban szereplő két résztárgy a minimális műszaki feltételeknek nem felelt meg. Kérdésem a következő: Helyes-e az ajánlatkérő eljárása, amennyiben az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja hiánypótlás biztosítása vagy indokolás megkérése nélkül, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, valamint a műszaki paraméterek nem megfelelő volta hiánypótlási körbe nem tartozó olyan körülmény, amelynek esetleges kiigazítása vagy módosítása az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemeit módosítja, s ezáltal maga az ajánlat kerül módosításra?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése;– lehetetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben lefolytatotthiánypótlás-kutatása – amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...részszempontonként az azok súlyát meghatározó – arészszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (atovábbiakban: súlyszám);– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinekértékelése során adható pontszám alsó és felső határát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasak az adott, konkrétközbeszerzési eljárásban való részvételre. (Figyelemmel arra, hogy az alkalmasságikritériumokat több számunkban nevesítettük már, így ezek tételes felsorolásátóle helyütt eltekintünk.)A kérdésre válaszolva, az elmondottak alapján látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.