Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...eljárástípusok közösségi eljárásrendben nem változtak.Egyszerű eljárásrendben ugyanakkor a továbbiakban nem lesz saját nemzetieljárástípus, hanem a közösségi eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Feloldódik ugyanakkor az a kötelezettség nemzeti rezsimben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a bontást követően látható az irreális kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó – alábbiakbanrészletezett – szabályok általánosan az értékelésre valamintellenszolgáltatásra utalnak.A Kbt. 86. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Felvilágosítás elmulasztása

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Tanácsi útmutatók

Kérdés: Az új törvény szerint már csak útmutatót adhat ki a Tanács. Mi lesz a régi anyagokkal, melyeknek nem útmutató a nevük?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésére való alkalmasságávalösszefüggésben;– 3/2006. számú ajánlás a kis- és középvállalkozásokközbeszerzési eljárásokban való részvételének elősegítéséről;– 4/2006. számú ajánlás a pénzügyi szolgáltatásokkalkapcsolatos egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek meg kellvizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kellmegítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...részszempontonként az azok súlyát meghatározó – arészszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (atovábbiakban: súlyszám);– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinekértékelése során adható pontszám alsó és felső határát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...az azok súlyát meghatározó – a részszemponttényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban:súlyszám);– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinekértékelése során adható pontszám alsó és felső határát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...részszempontonként az azok súlyát meghatározó – arészszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (atovábbiakban: súlyszám);– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinekértékelése során adható pontszám alsó és felső határát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek meg kellvizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban,valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kellmegítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsadó azadott közbeszerzési eljárással kapcsolatban nem lehet sem békéltető, sem pedigtanúsító.A kérdés kapcsán a továbbiakban fel kell hívnunk azajánlatok elbírálására vonatkozó Kbt.-beli rendelkezések egy csoportját is(Kbt. 81., 83., 89. és 90. §-ai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2