Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...jogi és érdemi szempontból azonosak. A jogi és érdemi azonosságnak a követelménye azonban mérsékelhető a tárgyalásos eljárásokban a megfelelő verseny biztosítása céljából, a 2004/17/EK Irányelv 54. cikkének (3) bekezdésében megkövetelteknek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízhatóság helyreállítására, avagy nem elegendőek, és további lépések lennének szükségesek a közbeszerzési eljárásokban érvényesülő szigorú követelmények tükrében. A törvény még csak példálózóan sem nevesíti az elfogadható intézkedéseket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet a gazdasági szereplő cseréjének korlátaira. Esetünkben ez nem releváns, hiszen nyílt eljárásban vagyunk, de az alábbiakban ismertetjük a Hatóság álláspontját annak érdekében, hogy a gazdasági szereplő cseréjével kapcsolatos félreértéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszából: […] ...eltekintő ajánlatkérő egyrészt alkalmazhatja a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvényt (továbbiakban Vbt.), továbbá mentesítést kérhet két további kormányrendelet alapján:– az alapvető biztonsági érdeket érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt – helyesen;– a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét írja elő, amelyeket eddig az ajánlatkérők honlapján kellett közzétenni. A Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Erőforrás igénybevételének köre

Kérdés: Ki lép 2012-től az erőforrás-szervezet helyébe? Kell-e, és ha igen, akkor milyen megállapodást csatolni, ha igénybe vesszük a szolgáltatását, illetve mire vehető igénybe az erőforrás?
Részlet a válaszából: […] ...problémájához vezetett, az alkalmasságigazolásában részt vevő szervezet közelebb kerül az alvállalkozói státuszhoz,amelyet a továbbiakban lényegesen liberálisabban szabályoznak. Megszűnt példáulaz ajánlatkérő számla-ellenőrzési kötelezettsége az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (E rendelkezések lényegébenaz ajánlattevők biztonságát erősítik a szerződéses kapcsolatokban.)[A teljesség érdekében: a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3)bekezdései értelmében– a késedelmi kamat mértéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...– meglétét igazoló tanúsítványtbemutatni, kivéve ha a kérelmező kizárólag építési beruházással kapcsolatoskategóriákban kíván minősített ajánlattevő lenni. A kérelmező köteles csatolni azokat az európaiszabványsorozaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.