4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
2. cikk / 4 Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
3. cikk / 4 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
4. cikk / 4 Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
