Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő felhívására, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint hamis nyilatkozatot tesz, hiszen a korábbiakban úgy nyilatkozott, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. Ennek következtében kizárható az eljárásból, továbbá a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...nem zárják ki a Ptk. 6:95. §-ának alkalmazását a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...pontosítások kategóriába.Az alanyi hatály szempontjából történt változás azt eredményezi, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik a továbbiakban az az ajánlatkérő is, aki/amely nem csupán közszolgáltatói tevékenységet folytat, hanem ilyen tevékenység folytatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011. évi XXIX. törvénybentalálhatók.A módosítás érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kötbérmérséklés

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban kötött szerződés szerint a vállalkozónak (nyertesnek) nemteljesítés esetén a teljes vállalkozói díjat alapul véve 50 százalékos mértékű meghiúsulási kötbért kell fizetnie. Nem túlzott-e ez a mérték, illetve tapasztalatuk szerint milyen mértékű kötbér az elfogadott? Hová fordulhatunk a túlzott mértékű kötbér mérséklése iránt, és az milyen költséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás illetéke a szerződési összegtől függ (nemmindegy ugyanis, hogy mekkora összeg 6 százalékát – illetékmérték a pereseljárásokban – kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén

Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban – a törvényi szabályozásszerint – nem automatizmus az ajánlattevő költségeinek megtérítése. A Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében adokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...az azok súlyát meghatározó – a részszemponttényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban:súlyszám);– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinekértékelése során adható pontszám alsó és felső határát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.