Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Részletesárajánlat-meghatározás értelmezése hiánypótlásnál

Kérdés: A hiánypótlás szabályainál a 71. § (8) bekezdésének b) pontjában, a zárójelben lévő "részletes­árajánlat"-meghatározás mit takar? Értelmezhető árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre is?
Részlet a válaszából: […] ...és árubeszerzés esetében a részletes árajánlatba sorolta gyakran a rabatt mértékét is annak érdekében, hogy a korábbiakban hatályban lévő üzletititok-szabály alapján azt az árazott költségvetés részeként üzleti titokká lehessen nyilvánítani. Jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Hiánypótlás, érvénytelenség

Kérdés: Építési beruházásban az ajánlatkérő árazatlan költségvetést adott ki. Az ajánlattevő ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy a beárazott költségvetés nem tartalmazta az összes – ajánlatkérő által kiadott – költségvetési sort. (Nem hiányosan töltötte ki, vagy nem adott árat egyes sorokra, hanem sorokat törölt az ajánlatkérő által kiadott költségvetésből.) A Kbt. 63. §-ának (8) bekezdése kiterjedhet-e arra, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében pótolja a hiányzó költségvetési tételeit (sorait) és egységárait, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár változását nem eredményezi, vagy ilyenkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlás szabályai az alábbiakban érintik a kérdést.A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének),valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakbanegyütt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapjánértékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.