Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a tervező tevékenységét az előkészítés során, és a bevonás tartalmát. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket:A D.173/2018. számú döntésben felmerült, hogy a nyertes ajánlat és a tervezői költségvetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...ítélete az alábbiak szerint tartalmaz hozzáadott értéket az 55. § (6) bekezdés értelmezésének vonatkozásában. Az alábbiakban a döntést idézzük, melyhez magyarázatot fűzünk.Két kérelmi elem is foglalkozik a kérdéssel. A jogorvoslati kérelem első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt – helyesen;– a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét írja elő, amelyeket eddig az ajánlatkérők honlapján kellett közzétenni. A Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező jellegenem változott.A módosítást követően, azaz a 2010. szeptember 15-e utánelindított egyszerű eljárásokban már nincs kötelező eredményhirdetés, így ennekidőpontját sem kell a felhívásban megadni.Szintén jelentős módosulás, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben lefolytatotthiánypótlás-kutatása – amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (E rendelkezések lényegébenaz ajánlattevők biztonságát erősítik a szerződéses kapcsolatokban.)[A teljesség érdekében: a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3)bekezdései értelmében– a késedelmi kamat mértéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...letelepedése szerinti ország joga előírjaközzétételét);– az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról ésugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szólónyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az alábbiakbansoroljuk fel:– az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatosbeszerzésnek minősül az olyan beszerzés, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...tilthatja meg nevének,címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságrahozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nemkorlátozható, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.