Mérleg "kiváltása" pénzügyi alkalmasság igazolásakor

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság igazolására miért csak a mérleget kérik az ajánlatkérők? Ha ezt írja elő az ajánlatkérő, és nekem negatív a mérlegem, akkor azt mivel válthatom ki? Van lehetőségem az árbevétellel kiváltani, ami egy lehetséges opció a frissen létrejött cégek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlattevő még objektív okokból nem képes három lezárt év mérlegét rendelkezésre bocsátani, melynek oka, hogy a kért időszakban alakult. Ezért a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Kkv és "nagyvállalat" közös ajánlattétele kkv-knak kiírt nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 147. számának 2965. számú kérdése és az arra adott válaszuk megengedően ír arról, hogy nemzeti eljárásrendben a kkv-knak kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az alvállalkozónak már nem kell kkv-nak lennie (kérem, erősítsék meg, hogy jól értem-e). Mi a helyzet akkor, ha az alvállalkozó nagyvállalat, ráadásul a szerepvállalása 40 százalékos, azaz már közös ajánlattevőnek minősül? Törvényes-e, ha az ajánlattételre felkért kisvállalkozás közös ajánlatot tesz egy ilyen nagyvállalattal?
Részlet a válaszából: […] ...fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó. [A hivatkozott törvény 3. §-ának (4) bekezdése értelmében nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Magánszemély szakember igazolásai építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén a 310/2011. kormányrendelet 15. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja tekintetében milyen igazolásokat kell csatolni a szakemberekről, abban az esetben, ha a szakember nem egy cég alkalmazottjaként, hanem magánszemélyként kerül bevonásra? (Ő – mint magánszemély – biztosítaná az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, és egyben alvállalkozó is lenne, mert a szerződés teljesítésében részt venne.)
Részlet a válaszából: […] ...került – a)pont. Mivel alvállalkozó természetes személy is lehet a Kbt. 4. §2. pontjának definíciója alapján, ennek a továbbiakban akadálya nincs. A 4. § 2. pontja szerint alvállalkozó az a gazdaságiszereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény3. §-ának (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokbannem alkalmazandó. A (9) bekezdés szerint az ajánlatkérő a közbeszerzésieljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Gyártó pozíciója a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A régi Kbt. szerint abban az esetben, ha a közbeszerzési pályázatot kizárólagos magyarországi forgalmazó nyújtja be, akkor az ajánlattevő alkalmassága igazolható-e a beszállítónak, mint a termék gyártójának a referenciáival, vagy a referenciák miatt a beszállítót, mint a termék gyártóját alvállalkozónak kell minősíteni? A referenciákat kizárólag a beszállító, vagyis a termék gyártója tudja igazolni. A referencia igazolása miatt a gyártót szükséges közös ajánlattevőnek bevonni ebben az esetben, mivel mint a termék előállítója több mint 25 százalékos résztvevő a szerződés teljesítésében? 2012-től változott ez a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmasságot igazoló szervezet szakmai tapasztalatánakfelhasználásáról nyilatkoznia az ajánlattevőnek, azaz nem szükséges atovábbiakban alvállalkozóként bevonni, amelynek közvetlen következménye a közösajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […] ...aki/amely valóban ajánlatot is tesz.A korábbi értelmezés szerint a tág meghatározás ajogorvoslati jogot is kiterjesztette, amely a továbbiakban sem csorbul, csaknem az ajánlattevő kifejezéshez kötődik, és feleslegesen nem bonyolítja túlannak definícióját. Marad tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
1
2