20 cikk rendezése:
11. cikk / 20 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
12. cikk / 20 Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése
Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
13. cikk / 20 Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén
Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
14. cikk / 20 Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
15. cikk / 20 Értékelési szempontok takarítási szolgáltatásnál
Kérdés: Egy takarítási szolgáltatási pályázat kiírásánál az értékelési szempontok lehetnek-e a következők: 1. Szolgáltatás ára 2. Alkalmazott technológia 3. A szolgáltatás minőségét javító intézkedések, ajánlatok?
16. cikk / 20 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
17. cikk / 20 Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata
Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
18. cikk / 20 Az ár aránya a részszempontok meghatározása között
Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
19. cikk / 20 Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján
Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
20. cikk / 20 Minőség számszerűsíthetősége a közbeszerzésben
Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?
