GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...is megjelent számos elemzés hívta fel arra a figyelmet, hogy milyen mintázat figyelhető meg egyes ajánlatkérők eljárásai és az eljárásokban meghívott ajánlattevők és ajánlataik között. Ez a mintázat (egy nyertes, akinek az ajánlata közel van a nem nyilvános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

EVK elkésettsége

Kérdés: Eljárásunkban az egyik érvénytelenné nyilvánított ajánlattevő EVK-t nyújtott be, de elutasítottuk, mert a kérelem nem tartalmazta az ajánlattevő javaslatát. A következő napon megküldte a hiányzó javaslatot, de ekkor már a három munkanapos határidő letelt. Kötelesek vagyunk ebben az esetben megválaszolni az EVK-t?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt eset vonatkozásában két kérdést kell tárgyalni: van-e lehetőség a hiányos előzetes vitarendezési kérelem kiegészítésére, illetve a 3 munkanapos határidőt hogyan kell figyelembe venni.A Kbt. szigorúan szabályozza az előzetes vitarendezési kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban azért, hogy megfelelő ajánlatot tudjon tenni. A törvény szigorú határidőket szab a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt

Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) szóló 48/2020. (III. 19.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 4. §-a szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 198. § (1) bekezdés 8. pontjának felhatalmazó rendelkezésre alapján a Kbt. szabályaitól.Az alábbi 43. § szabályai a továbbiakban nem relevánsak a saját vagy fenntartó honlapja vonatkozásában, továbbá valójában már nem a Közbeszerzési Adatbázisban, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződés feltöltésének díja

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. MvM rendelet – a továbbiakban: Rendelet – értelmében a Kbt. 43. §-a által előírt adatok KBA-ban (jelenleg CoRe) történő közzététele díjmentes.A Rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Referencia elutasításának következményei

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján meg kell vizsgálnia, hogy a benyújtott ajánlat megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A vizsgálat során az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Válasz előzetes vitarendezési kérelemre

Kérdés: Mit tehetünk, ha az előzetes vitarendezési kérelemre nem válaszol az ajánlatkérő? Az előzetes vitarendezési kérelmet nem az összegzés vonatkozásában nyújtottuk be, hanem még az ajánlat benyújtása előtt, értelemszerűen a korábbi Kbt. alapján indult eljárásban.
Részlet a válaszából: […] ...korábbi Kbt.-t kell alkalmazni.A korábbi Kbt. 79. §-a szerint– a kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is (e bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező);– a kérelem – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
1
2
3