Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz (72. §).Válaszunkban érdemes kitérni arra, hogy ilyen egyértelmű esetben, amennyiben nincs beárazva egy-egy sor, szükséges-e az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...Ügynökséglátja el az ellenőrzési feladatokat – a támogatástól függően –, amelyellenőrzésben természetesen érintettek a továbbiakban az Állami Számvevőszék(ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is – az említett szervezetekbelső ellenőrzésért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – a törvény86. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...tilthatja meg nevének,címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságrahozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nemkorlátozható, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.