Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...határvonalat képeznek. Ezek az éles határvonalak ugyan nincsenek nevesítve a közbeszerzési szabályozásban, de az egyes részletszabályokban felfedezhetőek és nyomon követhetőek.Az elhatárolást tükröző szabályok például az ajánlati kötöttség időtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőknek.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Értesítés előzetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettségéről

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
Részlet a válaszából: […] ...konzultáció alkalmazásának kötelezettsége, mely minden, a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő vonatkozásában értendő az alábbiakban meghatározott feltételekkel. Ezt szigorítja a kormányrendelet 1. § (2) bekezdése a kormány irányítása vagy felügyelete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...az összegezés módosítása tekintetében, valamint jelen eljárás során a Kbt. 79. § (4a) bekezdés nem alkalmazható, így a továbbiakban nincs jogszerű lehetősége a 8. rész tekintetében nyertesként megjelölt ajánlat érvénytelenné, egyben a rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét – a)-e) pontok.Válaszunkban nem térünk ki az innovációs partnerségre, illetve a versenypárbeszédre, feltételezzük, hogy a kérdező ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Érvénytelen ajánlat mint irat

Kérdés: Mit jelent az a kiírásban, hogy amennyiben az ajánlat érvénytelen, az mégis "irat"-nak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot visszaadni azajánlattevőnek. Az irat megjelölés egyébként a közbeszerzési eljárásdokumentálására vonatkozó szabályokban az alábbiak szerint lelhető fel:– az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását -annak előkészítésétől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek megkell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek – Kbt.81. §-ának (1) bekezdése.A fenti rendelkezésből egyértelmű, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...a helyzetben nem tehet mást az intézmény, mintfelmondja a hatályos szerződését és a vonatkozó kormányrendelet szerint szerezbe a továbbiakban. Ez a megoldás tehát jogszerű. A dokumentáció áránakvisszaszolgáltatása ebben a helyzetben nem tekinthető valós lehetőségnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges alkalmassági követelményeknek; egyéb módon nem felel meg a felhívásban és a dokumentációban, illetve a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, illetve lehetetlen vagy túlzottan magas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.