Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával – a) és b) pontok.A (8) bekezdés értelmében a (7) bekezdés b) pontjától eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.A kizárólagos jog fennállásáról, amennyiben nem került megváltásra a korábbiakban, a D. 620/2012. eset tér ki – többek között – részletesen.E szerint a Kbt. 94. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti esetek kivételével] a közbeszerzéstárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (atovábbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagyszervezet, aki vagy amely az érdekelt gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az alábbiakbansoroljuk fel:– az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatosbeszerzésnek minősül az olyan beszerzés, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.