Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeltek számára rendelkezésre álló határidőig lehet a jogorvoslati eljárásba bekapcsolódni, így az információáramlás a továbbiakban a jogorvoslati eljárásban jogszerűen érintett felek között zajlik. Erre egyébiránt a Közbeszerzési Döntőbizottság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő eldöntheti, hogy az EKR működési hibája valóban olyan jogsértést eredményezett-e, mely nem orvosolható a továbbiakban.A kormányrendelet 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság tagja az eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.A fentiekben említett észrevételeket szintén megkapják az érintettek (ügyfelek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is (e bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező);– a kérelem – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt – helyesen;– a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét írja elő, amelyeket eddig az ajánlatkérők honlapján kellett közzétenni. A Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] ...A fentiekben jelzett gyakorlatsajnálatos módon gyakori, legyen szó megküldésről, vagy akár ajánlatokfénymásolásáról.Az alábbiakban idézett szabály egyértelműen fizikaimegjelenésről és betekintésről szól, melyet munka­időben kell teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...információ nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyanténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat)a nyilvánosságra hozatalát, amelyet a bírálati szempontok alapján értékelnikell. Nem korlátozható, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

"Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nem tartalmaz, az ajánlatok nem minősülnek sem nyilvánosnak, semközérdekű adatot tartalmazónak. Erre tekintettel, az ajánlatokba betekintést,véleményünk szerint, ajánlatkérő nem engedhet egyetlen ajánlattevőnek sem.Ebből a szempontból nem releváns, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.