11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége
Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
2. cikk / 11 Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
3. cikk / 11 Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
4. cikk / 11 Bontást követően jelzett irat betekintésének megtagadhatósága
Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)
5. cikk / 11 Jogorvoslati szabályok változása
Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
6. cikk / 11 Ajánlatok bontásának ellenőrzése
Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
7. cikk / 11 "Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga
Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
8. cikk / 11 Ajánlatkérői iratbetekintés
Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
9. cikk / 11 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
10. cikk / 11 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
