A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] ...a folyamatba épített ellenőrzést végző szerv előírásának teljesítése vezetett a jogsértéshez. Ennek igen nagy a jelentősége azokban az esetekben, amikor uniós forrás költése során az ún. pénzügyi sérelem elkerülése érdekében kerül előírásra olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...többletmunka fogalma megegyezik a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogalmakkal, más ettől eltérő jogszabályi rendelkezés a továbbiakban nincs.A Ptk. 6:244. §-ának (1) és (2) bekezdése rendelkezik a többlet- és pótmunkáról az alábbiak szerint:– A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011. évi XXIX. törvénybentalálhatók.A módosítás érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapításairánti egységes per – mint azt jelen számunkban a Kbt. változásai kapcsánemlítjük – új jogorvoslati forma az idei évtől, év közbeni apróbb módosítással.E perre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.