Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)A (3) bekezdés értelmében a kérelem – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt – helyesen;– a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét írja elő, amelyeket eddig az ajánlatkérők honlapján kellett közzétenni. A Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései: – kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sértivagy veszélyezteti;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárást eredményez. Ebben a helyzetben az ajánlatkérő amegfelelő dokumentációval bizonyítani tudja, hogy a korábbiakban miért nemszerepelt ez az eljárás tervében, s akár az előző évi statisztikai összegzésealapján is egyértelművé tudja tenni azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...részszempontonként az azok súlyátmeghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló -szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); az ajánlatok részszempontok szerintitartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Bonyolító cég költségének forrásai

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...avállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek ésmás hasonló szervezetnek olyan döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás),amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzításátcélozza, vagy ilyen hatást fejthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...a helyzetben nem tehet mást az intézmény, mintfelmondja a hatályos szerződését és a vonatkozó kormányrendelet szerint szerezbe a továbbiakban. Ez a megoldás tehát jogszerű. A dokumentáció áránakvisszaszolgáltatása ebben a helyzetben nem tekinthető valós lehetőségnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsadó azadott közbeszerzési eljárással kapcsolatban nem lehet sem békéltető, sem pedigtanúsító.A kérdés kapcsán a továbbiakban fel kell hívnunk azajánlatok elbírálására vonatkozó Kbt.-beli rendelkezések egy csoportját is(Kbt. 81., 83., 89. és 90. §-ai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az összeférhetetlenségi szabályok az egyszerű tervpályázati eljárásbanis hasonlóan alkalmazandók, mint az általános eljárásokban. A bírálóbizottságlétszáma 3-5 fő. A továbbiakban a bírálóbizottság összeállítására vonatkozóan a10-12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.