67 cikk rendezése:
21. cikk / 67 Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál
Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
22. cikk / 67 Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
23. cikk / 67 Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
24. cikk / 67 Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban
Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
25. cikk / 67 Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén
Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
26. cikk / 67 Nem nyertes cég belépése az eljárásba a nyertes cég alvállalkozójaként
Kérdés: Két cég indult egy pályázaton. A nyertes cég szeretné a megnyert munkához igénybe venni a másik nem nyert cég 10 százalék felett megjelölt alvállalkozóját. Megteheti-e ezt, és milyen mértékben alkalmazhatja a nem nyertes céget?
27. cikk / 67 Szerződések átjárhatósága részajánlattétel esetén
Kérdés: Két részből állt az ajánlati felhívás, részajánlatot lehetett tenni. Az egyes részeket más-más ajánlattevő nyerte meg. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az általunk megnyert rész szerinti tevékenységet is a másik nyertessel kívánja elvégeztetni, és bár velünk is szerződést köt, nem tőlünk rendeli meg a szerződés szerinti szolgáltatást?
28. cikk / 67 Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése
Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
29. cikk / 67 Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által
Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
30. cikk / 67 Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán
Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
