Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi zöldtémát és olyan követelmények meghatározását tűzi ki célul, amelyek vélhetőenéletszerűbbek lesznek, mint a korábbiakban elsősorban az építési beruházásokbeszerzése során néhány hónapig hatályban lévő kötelező környezetvédelmiszempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezésére. Ennek megfelelőentehát a szerződés tartalma eleve nem lehet általában üzleti titok tárgya,melynek korlátai az alábbiakban olvashatók:– az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módonelhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéskülön is megemlékezik a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató feladásánakkötelezettsége megszűnéséről azokban az esetekben, ahol a szerződést nem az újtörvény hatálya alatt kötötték. Az új szabályozás értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...4. melléklet szerinti szolgáltatások, ezek beszerzése közösségiértékhatár felett is nemzeti eljárásrendben történik a továbbiakban,főszabályként egyszerű eljárással. A közösségi és a nemzeti értékhatárokatelérő, 4. melléklet szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

"Ügyvédbeszerzés"

Kérdés: Az új szabályozás szerint kell-e az ügyvédeket közbeszereztetni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az – a hivatalos közbeszerzési tanácsadókkal együtt – az egyszerűeljárás kivételi körébe tartozik. A korábbi, alábbiakban ismertetendő 153. § -mely az ügyvédi tevékenységet általánosan kivonta a Kbt. hatálya alól -kikerült a törvényből. A 153...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Hosszú távra kötött szerződés indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyakorlatban, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött megállapodás időtartama a négy évet meghaladja? Egyáltalán lehetséges ilyen hosszú időtartamra a szerződéskötés?
Részlet a válaszából: […] ...hatály – akár három, akár nyolc évre, akár határozatlan időre isszóljon – lesz az irányadó. A Kbt. az alábbiakban foglalkozik a határozatlan idejűszerződésekkel, melyek jelzik, nem korlátozza a szerződés hatályát aszabályozás. A törvény 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései: – kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sértivagy veszélyezteti;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (E rendelkezések lényegébenaz ajánlattevők biztonságát erősítik a szerződéses kapcsolatokban.)[A teljesség érdekében: a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3)bekezdései értelmében– a késedelmi kamat mértéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött határozatlan időtartamú megállapodás érvényessége

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...az eredeti szerződésben rögzítették, az e szerinti teljesítésnem vonja maga után közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az előző pontokban írtak természetesen nem vonatkoznak arraaz esetre, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott közbeszerzési eljárás alapjánkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr)útján ellenőrizni – Kbt. 306. §-ának (2)–(3) bekezdése.A továbbiakban a törvény úgy rendelkezik, hogy a 303. §-ban,a 304. § (2) bekezdésében, valamint az (1)–(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2