Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...elolvasni az Európai Unió Bíróságának C-234/14. számú döntését (Ostas celtnieks), mely közvetlen hatással volt arra, hogy hazánkban ne csak és kizárólag előszerződési formában nyilatkozhasson az ajánlattevő és kapacitást biztosítója. Adöntés legfontosabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...Emellett más speciális jogszabályok is lehetővé tették bizonyos szerződések átruházását. Az új Ptk. hatálybalépésével civiljogunkban is megjelent a szerződésátruházás jogintézménye. APtk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.Szintén árnyalja a képet, hogy "szakmai" vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...nem zárják ki a Ptk. 6:95. §-ának alkalmazását a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Választott bíróság igénybevételének kiköthetősége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kikötheti-e az ajánlatkérő a szerződésben jogvita esetére választott bíróság igénybevételét?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-ának (1) bekezdése szerint választottbírósági eljárásnak a bírósági peres eljárás helyett van helye, vagyis hatályos jogunkban a választottbírósági kikötés kizárólagos, mindig kizárja a rendes bírói út igénybevételét.A hivatkozott törvény 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés megszüntetése

Kérdés: A hosszú távú közbeszerzési szerződés megszüntethető közös megegyezéssel – például a futamidő felénél? Ilyenkor hogyan szerez be a továbbiakban az ajánlattevő? Mi a kérdéssel kapcsolatban a gyakorlat? Várható-e változás a szabályozásban 2012-től?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetés során aszerződés és a Ptk. szabályai érvényesülnek, amely szabályokat a felekfeltehetően előírtak megállapodásukban. Amennyiben hiányhelyzet áll elő, azajánlatkérőnek közbeszerzési kötelezettsége lévén eljárást kell indítani,amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...azolyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyássalrendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagymeghatározó befolyással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...letelepedése szerinti ország joga előírjaközzétételét);– az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról ésugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szólónyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.A Ctv. 1. §-ában- egyebek mellett – arról is rendelkezik, hogy a megyei (fővárosi) bíróság mintcégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata a cégjegyzék adatairól,valamint a cégiratokról tájékoztatás nyújtása, valamint hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerűpénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ésamelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseketmegtette;– nem minősül ugyanakkor üzleti titoknak az állami és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
1
2