Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...jogi és érdemi szempontból azonosak. A jogi és érdemi azonosságnak a követelménye azonban mérsékelhető a tárgyalásos eljárásokban a megfelelő verseny biztosítása céljából, a 2004/17/EK Irányelv 54. cikkének (3) bekezdésében megkövetelteknek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetésének módját),– arra vonatkozó kikötést, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani, illetve a közbeszerzési törvény 105. § (1) bekezdés b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszából: […] ...és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzését követő naptól (a továbbiakban: kezdőnap) kell alkalmazni.A (3) bekezdés értelmében az érintett szervezet a kezdőnaptól számított 90 napon belül – de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás keretében bebiztosítania magát a hasonló helyzetekre, amennyiben előre tudja, milyen jellegű közbeszerzési eljárásokban kíván indulni. A keretmegállapodás előnye, hogy az ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget a keretmegállapodás megkötése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Különös szabályok közszolgáltató ajánlatkérőkre

Kérdés: A közszolgáltató ajánlatkérőkre milyen különös szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a)-f) pontja szerinti azon ajánlatkérők szerződése minősül, amelyek a jelen bekezdés szerinti tevékenységek (a továbbiakban együtt: közszolgáltatói tevékenységek) valamelyikét folytatják, és amely szerződés megkötése a következőkben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a nettó százötvenmillió forintot elérő becsült értékű építési beruházást megvalósítani kívánó szervezet (a továbbiakban: érintett szervezet) az általa szükségesnek tartott közbeszerzési eljárás lefolytatása érdekében a megindítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt – helyesen;– a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét írja elő, amelyeket eddig az ajánlatkérők honlapján kellett közzétenni. A Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011. évi XXIX. törvénybentalálhatók.A módosítás érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...fel nem sorolt rendelkezései ismegfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelőenkell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
2