Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó.A fentiek értelmében tehát a nemzeti rezsim véleményünk szerint megszorítóbban értelmezi a három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a bontást követően látható az irreális kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó – alábbiakbanrészletezett – szabályok általánosan az értékelésre valamintellenszolgáltatásra utalnak.A Kbt. 86. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011. évi XXIX. törvénybentalálhatók.A módosítás érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] ...kellküldeni. Kivételi körben tehát ez a megoldás a kérdésben szereplő esetre -általánossággal – valóban nem alkalmazható a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynekcélja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymássalmeghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.