Egyoldalú szerződéses feltételek előírása

Kérdés: Előírhatjuk-e az alábbi rendelkezéseket a közbeszerzési szerződésben?
1. A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a biztosíték(ok) összege nem fedezi az érvényesíthető kötbér mértékét, a Megrendelő jogosult a kötbért a Vállalkozó számlájáról letiltani.
2. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján. A Vállalkozó köteles a Megrendelő részére, a Vállalkozó jelen szerződésben megjelölt fizetési bankszámlájának terhére, a biztosíték(ok) határidőben történő meg nem fizetése esetére, a letiltás foganatosítása érdekében banki felhatalmazást adni, legkésőbb a szerződés hatálybalépésének időpontjáig.
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban kifejezetten közbeszerzési szempontból válaszolunk, véleményünket a Ptk. vonatkozásában nem részletezzük. Gondolunk itt például "számláról való letiltás" helyett "beszedési megbízás" alkalmazására.A Kbt. nem tér ki részletesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, vagy azt alapos okkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Jogorvoslat hirdetmény kifogásolására

Kérdés: Előzetes vitarendezési kérelmünket elutasította az ajánlatkérő elkésettség miatt. Jogunk van kifogásolni a hirdetményt, annak ellenére, hogy jogorvoslati eljárásban nem támadtuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező):... az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított vagy hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, vagy azt alapos okkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt – helyesen;– a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét írja elő, amelyeket eddig az ajánlatkérők honlapján kellett közzétenni. A Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizárás jogszerűsége

Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?
Részlet a válaszából: […] A felhívásnak része az uniós pályázatra utalás, amennyiben afelhívásban nem szerepel hivatkozásként, ezt az ajánlattevőnek el kellfogadnia. Ha azonban az ajánlatkérő például utólag mégis EU-s forráselköltésére kívánja elszámolni a pályázott összeget, az elszámoláskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.