Alvállalkozó adatfrissítése

Kérdés: A Kbt. alapján az alvállalkozónk adatváltozását jelentenünk kell az ajánlatkérő részére. Ez az adatfrissítési kötelezettségünk meddig áll fenn: amíg az alvállalkozónk részt vesz a teljesítésben és kifizettük, vagy a mi szerződésünk teljesítéséig, vagy amíg az ajánlatkérőnek meg kell őriznie az iratokat?
Részlet a válaszából: […] ...bármely időszakára – már ne terhelje az ajánlattevőt egy adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen az alvállalkozó a továbbiakban már nem vesz részt a szerződés teljesítésében, és az ajánlattevővel megkötött szerződésének időtartama is lejárhatott már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Biztosíték módosítása szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatároznia, hogy a szerződéses szakaszban milyen biztosítékokat, milyen mértékben, milyen feltételekkel kell a szerződéskötő ajánlattevőnek az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. A rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Részekre bontás tilalma forráskülönbözőség esetén

Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...még nem teszi bizonyossá a részekre bontás jogszerűségét. Erre példa, ha az ajánlatkérő az útfelújításokat egymást követő időszakban végzi közlekedésracionalizálási okból, vagy az útfelújítások földrajzilag eltérő helyen valósulnak meg, ez az egy-egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Referencia igazolása

Kérdés: Ajánlattevőként referenciakövetelményt kívánunk igazolni. Az igazolásra felhasználni kívánt keretszerződés nem járt le az ajánlati felhívás feladását megelőzően, azonban ezen keretszerződés keretében teljesítettünk olyan megrendeléseket, amelyek az ajánlati felhívás szerinti követelménynek mindenben megfelelnek, beleértve az időintervallumot is, azaz az ajánlati felhívás feladását megelőzően már teljesítésre kerültek a megrendelések, továbbá a teljesítés kezdő időpontja is megfelelő. A keretszerződés keretében történt részteljesítések felhasználhatók-e a referencia igazolására annak ellenére, hogy a keretszerződés még élő szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...osztható (tehát nem egy komplex építési beruházás fele), úgy azt az ajánlatkérő köteles elfogadni.Ugyanis a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Indokoláskérés őrzés-védelem esetében

Kérdés: A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 2025. 03. 01-től módosult 72/B. §-ában foglaltak alapján jól értjük, hogy az ajánlatkérő az őrzés-védés tárgyú közbeszerzési eljárásában a bírálat során nem köteles az aránytalan árra vonatkozóan indokolást kérni az ajánlattevőtől, ha az általa megajánlott óradíj nem éri el a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj összegét? Az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési szempont nem a rezsióradíj, hanem az óradíj összege.
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tevékenységek szervezésével és irányításával összefüggőtevékenységre (a továbbiakban együtt: vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenység) irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kizárólagosságot megszüntesse. Az érintett, egyébiránt friss EUB-döntés rendkívül szigorú, és új irányt határoz meg a hazánkban amúgy is igen erősen kontrollált hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárási jogalapok megítélése tárgyában.Ettől még a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...jelenség, hogy az ajánlattevők nem változtatnak az árazatlan költségvetés belső tartalmán, hanem az egyes költségvetési sorokban megjelölt építőanyagokat egyszerűen beárazzák. Ez viszont azt is jelenti, hogy vállalják a költségvetési sorokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén

Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A becsültérték-számítási szabályok azonosításához elsőként a közbeszerzési tárgy kategóriát szükséges meghatározni.A Kbt. 8. § (3) bekezdés a) pontja alapján építési beruházásnak minősül a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Hiányzó hirdetménytartalom

Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
Részlet a válaszából: […] ...Ausztriában gyakori, hogy sem az értékelési szempontok, sem az alkalmasság nem kerül előírásra, hanem csupán a közbeszerzési dokumentumokban érhető el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem biztosítja a megfelelő nyilvánosságot, hiszen ez alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] ...törlésére irányuló szándék melyik szakaszt érinti.A Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
1
2
3
205