Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a legjobb ajánlatot tevő kevésbé versenyképes árat adott. Az ajánlatkérő kötve van eredeti értékelési szempontrendszeréhez a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint, amely nem változhat az eljárás során, így nincs lehetőség a második helyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Erre az időszakra feloldódik az ajánlati kötöttség. Ez azonban nem vonatkozik másra, mint az "árlejtett" tartalomra. Ezt támasztja alá a Kbt. elektronikus árlejtési szabályozása, mely egyértelműen csak az értékelési részszempontok számszerűsíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben

Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...fedezetismertetés az új Kbt. értelmében már csak lehetőség, mely akár a hirdetményben, akár a hirdetmény mellett elküldött kérelemben – Kbt. 75. §-ának (4) bekezdése – megtörténhet, továbbá az ajánlatkérőnek lehetősége van a bontás megkezdése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...(1)–(7) bekezdései.A rendelkezések alapján az alábbi megállapítások tehetők:– az árlejtés alkalmazhatósága szempontjából a Kbt. az irányadó. A Kbt. 72. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok értékelését követően bármely eljárásfajta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. alapján a fedezetet az ajánlati kötöttség beálltakor, az ajánlatok bontását megelőzően kell ismertetni.A törvény 62. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Ajánlati kötöttség feloldása elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazzák, azaz több részszempont van, olyan részszempontok, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók (ár, teljesítés időtartama, kötbér mértéke százalékban), lehetséges-e, hogy csak az árra legyen árlejtés? Vagy ebben az esetben mindegyik részszempontra biztosítani kell az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...szempontra, ezen belül azonban a kellő pontossággal meghatározható részszempontokra utal. Mivel sem a 18/2004. EK irányelv, sem a Kbt., sem a vonatkozó kormányrendelet nem kötelezi az ajánlatkérőket árlejtés esetében az összes számszerűsíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban idézett, a Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése azta lehetőséget tartalmazza, miszerint ajánlatkérő dönthet úgy, hogy fokozatosancsökkenti az ajánlattevők számát. Ennek feltétele, hogy az eljárás során csakkedvezőbb ajánlatokat lehessen tenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.