Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás az értékelés szakaszába esik, mely alatt folyamatosan fennáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő által igényelt dokumentumok benyújtása nincs hatással az ajánlati kötöttségre. Ebben a vonatkozásban érdemes a Ptk. szabályait ismertetni, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az árazott költségvetés aláírását azért kéri, mert a kötelezettségvállaló számára szeretné elő­írni, hogy biztosan vállalja a kötelezettséget, nem felel meg számára az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben jogosultsággal rendelkező munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Ajánlati felhívásnál korábbi dátummal kiállított referenciaigazolás megfelelősége

Kérdés: A referencia kiállításának dátuma lehet-e az ajánlati felhívásnál korábbi, ha tartalmilag megfelel annak (tárgyidőszak tekintetében)? Tartalmilag sem probléma, ha régi a referenciaigazolás?
Részlet a válaszából: […] A referencia kiállításának dátuma nem irányadó, hiszen az ajánlatkérőnek tartalmilag kell elbírálnia azt. Amennyiben évekkel korábban állította ki a szerződő partner, vagy éppen az eljárás megindítását követően, teljes mértékben azonos megítélés alá esik, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban a 113. § (1) bekezdése szerint legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított öt munkanapot követően, de 12 hónapon belül kell megküldeni az eljárást megindító felhívást. Már az összefoglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez érdemes példaként felhozni néhány jogorvoslati döntést, mely a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését értelmezi.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] Bontsuk kétféle esetre az új alvállalkozó bevonását:Az első eset, amikor az új alvállalkozó nem kapacitást biztosító szervezet helyett kerül bevonásra a teljesítés során:Alvállalkozó bevonása során, amennyiben nem jelölte meg az ajánlatkérő sem az ajánlatban, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Külső szakember, leendő munkavállaló bevonása alkalmassági követelmények igazolására

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?
Részlet a válaszából: […] Mivel a leendő munkavállaló az eljárásban kapacitást biztosító szervezetnek minősül – hiszen csak ebben a formában vonható be az alkalmasság igazolásába -, nem lehet attól eltekinteni, hogy nevesítve is legyen, mint kapacitást biztosító szervezet. Attól, hogy a későbbiekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
1
2
3
8