Döntőbizottság hatásköre EKR-en kívül lefolytatott eljárás esetében

Kérdés: A Kbt. 145. § (8) bekezdése 2024. február 1-jével módosult, amivel kapcsolatban nem világos, hogy ezek szerint a DB-nek van hatásköre az EKR-en kívül megvalósított beszerzésekkel kapcsolatban is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés jogosan vetődik fel, hiszen a Kbt. 145. § (8) bekezdése valóban utal az EKR-en kívül megvalósított beszerzésekre az alábbiak szerint:"Kbt. 145. § (8) A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseiben az Ákr. 81. § (1) bekezdésének alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szövegezése alapján valóban nem egyértelmű, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdés a) pontja az in-house szerződésekről beszél, a b) pont a közbeszerzési szerződésekről, a c) pont szerződésekről, miközben a Kbt. szerint a szerződés teljesítésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Értesítés előzetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettségéről

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
Részlet a válaszából: […] ...Arendelet 1. § (1) bekezdése alapján áll fenn az elő­zetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettsége, mely minden, a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő vonatkozásában értendő az alábbiakban meghatározott feltételekkel. Ezt szigorítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet kötelező alkalmazása

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az ellenőrzés a 2019-es évet érintette. Azóta a jelenlegi felhatalmazó rendelkezés – a 2020. július 1-je óta hatályos Kbt. alábbi felhatalmazó rendelkezése – és a Kbt. 4. § (3) bekezdése alapján nem született új kormányrendelet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdésének 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján született. Ez egyben azt jelenti, hogy mind a Kbt., mind a Vbt. hatálya alá tartozó beszerzésre sor kerülhet a kormányrendelet alapján. A kérdés tehát vonatkozhat a Kbt., illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...értékű válasz, hiszen gyakorlatilag ellehetetleníti a katalógus működtetését.A többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban a Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint mind az alvállalkozó, mind a kapacitást biztosító státuszát érintheti. Meg kell jegyeznünk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az indokolási kötelezettség keretében változtatja meg korábbi indokolását, lehetősége van a vonatkozó szabályok értelmében.A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...április 1-jétől a Kbt. lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat az ajánlatkérő ne feltétlenül tegyen közzé korlátlanul és teljeskörűen hozzáférhető módon.A főszabály természetesen továbbra is a Kbt. 39. §-ának (1) bekezdése, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] ...történik, méghozzá az ajánlatok érvényességének megállapítását követően.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti értékelést követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő valamennyi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...A Kérelmező a benyújtott ajánlat EEKD-jában (III. rész C szakasz) nem szerepeltette a szükséges adatbázisokat. Az ajánlatkérő a Kbt. és a 321/2015. kormányrendelet megfelelő pontjaira hivatkozással rendelt el hiánypótlást a tárgyban. Kérelmező benyújtotta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
1
2
3
4