E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...értéke nem éri el a mindenkori nemzetiközbeszerzési értékhatár másfélszeresét és– az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a Kbt. 92.§-ának a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy az ajánlattételifelhívás feltételei időközben lényegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...tehát önmagában az a tény,hogy az ajánlatkérő csupán egy ajánlattevővel tárgyal, nem ütközik törvényialapelvbe, hiszen maga a Kbt. ad lehetőséget akár csupán egy szereplőbevonására az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 4. §-ának 35. pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...összes alkalmasjelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívottjelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot – Kbt. 123. § (1)–(5) bekezdése.A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás soránpedig a törvény az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Szakmai ellentmondások a kiírásban

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
Részlet a válaszából: […] ...támadható meg az értelmezhetetlen feltétel. Végsőlehetősége, hogy nem tesz ajánlatot. A kérdéshez kapcsolódóan megemlítjük, hogy a Kbt.jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatos főbb rendelkezései a következők– a törvény 322-324. §-ai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lefolytathatósága kérdésében -ismereteink alapján – ajánlás, állásfoglalás nem született, feltehetően azért,mert a Kbt. tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor az említetteljárás alkalmazható, illetve amikor annak alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.